Abigail – Kritika

 

1977-ben Szabó Magda regényéből készült egy négyrészes sorozat itthon, mely szintén Abigél néven futott. Ám a most a mozikba kerülő horror-vígjátéknak semmi köze nem lesz hozzá! A 2024-es Abigail egy régebbi alkotást vett alapul, hogy egyszerre kedvezzen a vígjáték és a vámpírhorror szerelmeseinek. Mert bizony mindkét műfajból lesz bőven ebben a filmben!

Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett rendezői páros majdnem egy 100 éves mozifilmet, az 1936-os Drakula lányát vette alapul, hogy a mai világba átültetve megalkossák az Abigail című vámpírhorror-vígjátékukat. Ehhez Stephen Shields és Guy Busick forgatókönyve szolgáltatta a végső alapot.

Bár a bemutató alapján azt gondolnánk, a produkció elhasználta a 2024-es művér készletet a filmhez, de szerencsére a humor sokkal nagyobb részben van jelen, mint a drakula-party okozta vörös zuhatag. Bár a mozi végére abból is kapunk bőven.

Nem is csoda, hogy ennyire véres lett ez a film, hisz elég megnézni kik vannak az alkotói csapatban. Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett rendezői párosa olyan filmeket tudhat a repertoárjában, mint az, Aki bújt, Sikoly (2022), Sikoly VI, míg a forgatókönyvért felelős Stephen Shields - A gyermek, Zombie Bashers) és Guy Busick Sikoly-sorozat, Aki bújt filmeket írta.

A történet viszonylag egyszerű, pár szedett-vedett emberrabló összeáll, akik nem csak egymásról nem tudnak semmit, de arról sem, hogy akit elrabolnak kislány, Abigail (Alisha Weir) kinek a gyermeke. Igazi dream-team kerül össze a csapatban, akiknek kezdetben mind lesz valami művészneve, hogy ha esetleg balul sülne el az akció ne tudjanak köpni egymásról. Így lesz Melissa Barrera mint Joey, Dan Stevens mint Frank, Will Catlett mint Rickles és Kathryn Newton mint Sammy, Kevin Durand mint Peter és Angus Cloud mint Dean. A viszonylag könnyűnek ígérkező meló aztán igazi túlélő kihívássá válik, mikor is szépen lassan hullani kezdenek az emberrablók, nem éppen a legszebb módon.

Néhol olyan érzésünk lehet a filmmel kapcsolatban, mintha egy Reszkessetek betörők! mozit néznénk, ahol az alapjában véve a rosszfiúknak kezdünk drukkolni, mert már mi sajnáljuk őket. Mindezt pedig kissé brutálisabb, horrorisztikusabb verzióban átadva, de a humorról egy percig sem elfeledkezve.

A 110 perces történet viszonylag jól fel lett építve. Egy rövidebb bevezető után amint a tettek mezejére lépnek, nem is áll le szinte egy percre sem. A karakterek klasszikusak egy ilyen filmhez mérten. Joey esetében érezni, hogy rá nagyobb hangsúlyt fektettek, míg egyéb más szereplők mind az ilyen fajta filmek standard figuráit testesítik meg. Direkt nem térek ki rá mélyebben, mert ez is része egyrészt a poénoknak, illetve később is jelentőséggel bírnak a film folyamán.

Ami meglepően erős az a humorfaktor. Nem is a képi világa, hanem a szöveg az, ami sokszor nagyon jól üt, ez talán pluszban a magyar nyelv sokszínűségének és a szinkronnak is köszönhető.

Az elején annak a tudatában, hogy horrort nézünk lehet és lesz is bennünk némi para, mert nem tudhatjuk mennyire akarnak majd brutálisak lenni, illetve mikor ijesztenek ránk a semmiből. Kicsit hasonlítanak a véres jelenetek a tavalyi Renfieldhez, ahol a vége felé már annyira hozzászokunk a sugárban folyó vérhez, hogy inkább érezzük magunkat úgy, mint egy böllér a disznótoroson, mintsem egyszeri néző egy horror-movie nézésén. Ebből kifolyólag ahogy közeledik a stáblista már szinte minden humorosnak fog hatni.

Hogy ne csak egy egyszerű vámpírhorrort kapjunk, a készítők gondoskodtak pár csavarról is, ám ez a film vége felé többször logikai bakikat eredményezett. Ez főleg azoknak lehet zavaró, akik szeretik a következetességet a filmekben, ám aki ezt el tudja engedni, annak csak sodródnia kell az (vér-)áramlattal és megkapja a közel kétórás szórakozást.

Ami a zenei betétetek illeti, szintén nagyszerűen el lettek találva, mely legyen az a baletthez köthető vagy csupán sima hangulatfokozása a filmnek.

A végére pedig pár érdekesség még a filmmel kapcsolatban:

Az Abigailt eredetileg a Drakula lánya címre szerették volna keresztelni, mint az 1936-os filmet, de végül maradtak az új elnevezésnél.

A filmnek van egy szomorú momentuma is, miszerint ez volt Angus Cloud utolsó filmszerepe az előtt, hogy tragikusan elhunyt 2023 júniusában. Bár a forgatás a színész sztrájk miatt hónapokra leállt a színész halála után, de ennek ellenére még időben sikerült minden jelenetét felvennie.

A Sammyt alakító Kathryn Newton sokaknak ismerős lehet, hisz legutóbb szintén egy horror-komédiában játszott főszerepet, ahol Lisa Frankenstein bőrébe bújt. Úgy látszik idén a duplázás jellemzi a legtöbb színész karrierjét a mozifilmek terén.

Összességében az Abigail egy, a műfajában egy teljesen elfogadható élvezhető mozi lett. Bár a vérmennyiség itt ott nem épp a mértékletesség jegyében önti el a filmvásznat, mégse olyan horrort kapunk, amitől a gyomrunk forog. Sokkal erősebb benne a humor faktor, mely leginkább a verbális részében mutatkozik. Látványvilágát tekintve azt kapjuk, amit elvárhatunk egy vámpírhorrortól. A történet is jól keretbe van foglalva és nagyvonalakban jól is van felépítve. Bár a vége felé apróbb logikai hibák becsúsztak, de addigra már annyira a komédia világának hatása alá kerültünk, hogy inkább szórakoztatólag hat, mintsem zavarónak. Aki bírja a vért, az olykor erősebb poénokat és szókimondó beszólásokat, annak megéri befizetni Abigail drakula táncára.

 

Értékelés: 10/7,5

 

A film előzetese itt tekinthető meg:

Forgalmazó: UIP-Dunafilm

 

Bemutató dátuma: 2024. április 25.