Ki hitte volna? – Kritika

 

Vannak nevek a francia filmek kapcsán, melyek még mindig hivogatólag hatnak a gall mozik szerelmesei számára. Egyértelműen napjaink legnépszerűbb ”kakasos” sztárja Philippe Lacheau, ám a nagy öregek között is van még pár olyan színész, akik nevéhez sok vidám perc köthető. Ilyen a Christian Clavier, aki még 71 éves kora ellenére is igencsak aktív alkotója a francia filmművészetnek. Mostani filmjében a régi klasszikus komédiák világát hozza vissza csapatával.

Aki ismeri a franciákat, azoknak köztudott, hogy az egyik legérzékenyebb pontjuk a nemzeti öntudat. Amíg nem muszáj más nyelven meg sem szólalnak, a kék-fehér-piros életérzés az egyik legerősebb jellemzőjük. Ha a klasszikus francia filmeket megnézzük, akkor az autók is szinte csak saját márkásak lehetnek, Renault vagy épp Peugeot. Talán rajtuk kívül más nem is esküszik ennyire ezekre a kocsikra. De hogy miért is emelem ki ezt most ennyire?! A megoldás maga a film üzenete és központi témája lesz.

A történet két családról szól, akik egy közelgő esküvő okán végre bemutatásra kerülnek. Az egyik oldalon ott a Martin család, az autókereskedő Gérard (Didien Bourdon) és a háztartásbeli Nicole (Sylvie Testus) a vőlegény részéről, míg a másik oldalon, a menyasszony családja, a nemesi származású, ősi francia família sarjai, Bouvier Sauvage-ék. Az apuka, Frédéric (Christina Clavier) igazi önelégült arisztokrata, míg felesége, Catherine (Marianne Denicourt) azért jóval barátságosabb „olasz” asszony. Lányuk egy érdekes meglepetéssel készült a két családnak, készítetett ugyanis egy DNS tesztet, melyből kiderül mind a négy szülőnek az igazi vérvonala. Az eredmények sokkolóak lesznek, ebből pedig mi nézők profitálhatunk a legtöbbet, hisz igazi zrika viadal veszi kezdetét a 89 perces műsoridő alatt.

Okkal nem ütöm le a poénokat, de olyan beszólogatás sziporka veszi kezdetét és tart a film utolsó pillanatáig, hogy élmény számba megy majd látni, hallgatni. Egy Showder klubban nincs ennyi vicces oda-vissza mondogatás, mely meglepően színesre sikeredett. Szinte minden lehetséges poént kiaknáznak. Van, amihez kell némi történelmi ismeret is, hogy értsük, de a legtöbb vicc nemtől, kortól függetlenül érthető lesz.

Mivel nem sok helyszínen játszódik, így olyan mintha egy színházi darabot néznénk, sőt ez a film simán megállná a helyét egy színpadon is.

Mint magyar nézők, így kívülállóként sokkal szórakoztatóbb nézni, hallgatni, ahogy egymást cukkolják a szereplők, kérdés, hogy az érintett nemzeteknél ez mennyire lesz vagy volt vékony jég. De, aki elég intelligens az nem sértődik meg a humoron, mivel eléggé kiegyenlítetten kap belőle mindenki.

Érdekesség, hogy Bourdon és Clavier most először szerepeltek közös filmben, pedig mindketten elég régóta vannak a pályán. De ezt a filmet látva bízhatunk benne, hogy nem most utoljára láttuk őket egy produkcióban.

Összességében a Ki hitte volna? végre ismét egy olyan francia komédiát hozott nekünk, amiért anno megszerettük a gall vígjátékokat. Nagyszerű színészek, jól működő poénok egy könnyed másfélórás szórakoztató moziban.

 

Értékelés: 10/8

 

A film előzetese itt tekinthető meg:

Forgalmazó: Vertigo Media

 

Bemutató dátuma: 2024. március 28.